Tájékozódás és kommunikáció

Tájékozódás és kommunikáció

Kommunikáció áramszünet esetén

Az információs társadalom az áramra, az infokommunikációs technológiára és az információs hálózatokra épül. Egy áramszünet gyorsan befolyásolja a mindennapi életet. Fontos, hogy megbízható zavar esetén információhoz juss— azonban sok médium működéséhez áram szükséges. A telefonhálózatokat úgy tervezték, hogy áramszünet esetén legfeljebb néhány órán át még akkumulátorról működjenek.

Kommunikációhoz szükséged lesz:

  • Egy elemmel működő rádióra és tartalék elemekre.
  • Egy feltöltött telefonra.
  • Egy tartalék akkumulátorra vagy feltöltött powerbankre a telefonhoz.

Honnan tájékozódhatsz?

  • Amíg a távközlési hálózatok működnek és az elemekben van áram, online forrásokból tájékozódhatsz.
  • Ha a telefon- és adatkommunikáció leáll, a hatóságok a közszolgálati rádión keresztül adnak tájékoztatást.
  • Megbízható források lehetnek például a közszolgálati adók, illetve az önkormányzatok és a közműszolgáltatók hivatalos kommunikációs csatornái.
  • Töltsd le a VÉSZ (Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatás) mobilalkalmazást – minden lakossági riasztást közzétesznek ezen az alkalmazáson keresztül is. Fontos, hogy engedélyezd az alkalmazás helymeghatározási funkcióját az értesítések fogadásához.
Telefon

Vészhelyzetben különösen fontos a pontos információhoz való hozzájutás

A legjobb védelem a hamis információk ellen a forráskritika:

  • Tény vagy vélemény az adott információ?
  • Ki az információ forrása? Kitől az ered?
  • Az eredeti szerző hiteles szakértő a témában?
  • Milyen céllal jelent meg az információ?
  • Ellenőrizhető-e az információ más forrásból?
  • Az információ új vagy elavult, és miért terjed éppen most?

Mit tehetsz?

  • Keress információt – a legjobb módja a pontos tájékozódásnak, ha több forrást összehasonlítasz.
  • Ne higgy a pletykáknak – több megbízható forrást használj annak ellenőrzésére, hogy igaz-e az információ.
  • Ne terjessz pletykákat – ha az információ nem tűnik hitelesnek, ne add tovább. Különösen légy kritikus a kétes honlapokon és a közösségi médiában megjelent hírekkel és a másodkézből származó állításokkal szemben.

Hogyan lehetsz biztos abban, hogy a fotók és videók hitelesek-e?

  • Mit állít a forrás, honnan származik a kép vagy videó?
  • Lehetséges, hogy az a személy, aki a fotót vagy videót készítette, valóban ott volt?
  • Vannak-e a képen vagy videón manipulációra utaló jelek, például olyan vizuális elemek, amelyek eltérnek a többitől, vagy nem illenek bele abba, amit állítanak az esetről?
  • Ellenőrizd, hogy a kép vagy egy a videóból készült képernyőkép korábban megjelent-e már valahol, például a Google fordított képkereső vagy a TinEye képkereső eszközök segítségével.

Információs műveletek

Az információs műveletek céltudatos és szisztematikus tevékenységeket takarnak, amelyek célja a társadalom működőképességének zavarása a közvélemény, az emberi viselkedés és a döntéshozók befolyásolása révén.

Az információs műveletek felhasználhatók például a figyelem elterelésére és a tények eltorzítására, az emberek elkedvetlenítésére, aggasztására vagy feldühítésére, vagy a csoportok közötti kapcsolatok és a hatóságok iránti bizalom rontására. Azonban nem minden hamis információ az információs műveletek egyik formája.

Az információs műveleteknek különböző szintjei vannak:

  • Dezinformáció és hamis tartalom (például hamis fotók a közösségi médiában) A dezinformációt bárki létrehozhatja és megoszthatja, és óriási mennyiségben található meg például a közösségi médiában. Mindenki felveheti a harcot a dezinformáció ellen azzal, hogy nem oszt meg megkérdőjelezhető tartalmat, és jelenti azt a moderátoroknak és adminoknak.

  • Céltudatos, manipulatív információ alapú befolyásolás (például célzott félrevezető tartalom, kényszerítő vagy fenyegető kommunikáció, lejárató kampányok). Tervezett tevékenységek, amelyek több különböző módszer alkalmaznak az emberek viselkedésének befolyásolása érdekében. A céltudatos információs befolyásolás elleni intézkedésekben a fő felelősség a hatóságokat és más, az információs környezetet figyelemmel kísérő és értékelő feleket terheli. Ezenkívül olyan szereplők, mint a média, is szerepet játszanak az információs műveletekről szóló tények bemutatásában.

  • Külföldi állam beavatkozása (beleértve a választásokba való beavatkozást, a légtérsértéseket stb.). Olyan tevékenységek, amelyek céltudatos, jogellenes eszközöket alkalmaznak. Az ellenintézkedésekért a felelősség kizárólag a hatóságokat és a nemzeti kormányokat terheli a törvényben előírt módon.

Védekezés az információs műveletek ellen:

  • Válaszd meg körültekintően, milyen forrásokat használsz, különösen rendkívüli helyzetekben és krízis idején.
  • A szorongás, nyugtalanság és negatív érzelmek, például a harag, teljesen normális reakciók lehetnek információs műveletekre adott válaszként.
  • A legegyszerűbb védekezés, ha korlátozod a közösségi médiában eltöltött időt.
  • Amikor közösségi médiát használsz, jusson eszedbe, hogy szinte biztosan manipulációval és hamis tartalommal is találkozhatsz.
  • Tanuld meg felismerni a pletykákat és a találgatásokat – még az országos médiában is.
  • Ne adj nagyobb nyilvánosságot a dezinformációnak, és ne kezdj vitába rosszindulatú szereplőkkel, hanem jelentsd a káros tartalmat a moderátoroknak vagy adminoknak.
  • Összpontosíts a cselekvésre: gondold át, mit tudsz tenni, ami hasznos és építő jellegű. Ellenőrizd saját felkészültségedet, és segíts másoknak is felkészülni.